Adattárház néző – Magasba? Törött szárnyakkal?
2021.09.22
Ebben a nagyon változó és rohanó világban naivság lenne azt hinni, hogy pont az adattárházak lesznek kivételek: az alapok örök élet plusz két napra odabetonozva maradnak, látjuk a riportra áhítozók örömét és elégedettséget a pont időben – vagy kicsit hamarabb – átadott, minden – akár félszavakkal, akár csillámpónis álmokkal elmesélt – specifikációnak megfelelő színes-szagos animált egyszervolt mission critical csodálatoknál, amiket egyenletesen emelkedő számban gyártunk, kényelmesen megfelelő fejlesztési-tesztelési idővel, így bővítve az évek óta ki sem nyitott, egyből a Deteled Items mappában landoló spameket, aztán végül – de nem utolsó sorban, az átadás után az üzemeltetők meghívnak minket egy teára, mert elégedettek az új töltés művészi értékével, és mert három órát javítottunk a teljes töltésen.
- Kis vállalat, kis adattárház – Itt a ROI, hol a ROI
- Fejleszteni okosan is lehet, de kinek – fejlesztői kesergő
- Big Data a DWH vietnámi balzsamja – lúdtalpra is?!
- DWH, AI, DG, DC – rövidítések egymás után
A gondolatok írója látott már adattárházat – mesekönyvben, üzemeltett már bonyolultabb dolgot egy fakockánál, és rajzolt már két kevésbé szabályos négyszöget a táblára, összehúzta őket, majd büszkén aláírta, hogy „A R C H I T E K T Ú R A”. Testben ogre, de lélekben is.
Szerző: Erdey Levente, INNObyte Architekt