Bármilyen szervezet vagy cég hatékony működésének fontos eszköze az úgynevezett Enterprise Architecture terv (EA) vagy keretrendszer alkalmazása. Ez érthető formában bemutatja, hogy a cég/vállalat erőforrásai (folyamatok, eszközök, adatok, emberek stb.) pontosan hogyan és milyen értéket teremtenek,  hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Az EA tehát egy olyan keretrendszer, amely azonosítja, hogy a cég működése szempontjából melyek a legfontosabb komponensek, és ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. (Talán akkor a legegyszerűbb ezt elképzelni, ha felidézünk egy szervezeti ábrát és az egyes szervezeti egységek közötti kapcsolatokat.)

Az EA területei:

• Business architecture: az EA legfontosabb területe, amely leírja, hogy a fontos üzleti folyamatok hogyan működnek, milyen folyamatokon keresztül, milyen erőforrások és adatok használatával, milyen szabályozói előírások keretén belül valósítja meg az üzleti célokat. Az IT elsődleges feladata támogatni az üzleti folyamatok megvalósítását. Ehhez szoftvereket/alkalmazásokat használunk, amelyek általában kis késéssel igazodnak a szervezeti változásokhoz vagy próbálják kielégíteni a jelentkező igényeket. Emiatt a szervezetben használt szoftver megoldások folyamatos átalakuláson mennek keresztül, sosem érhető el az “ez végre kész van” állapot. 
• Application architecture: az egyes támogató rendszerek/alkalmazások kapcsolatát bemutató terv.
• Data architecture: a működés során keletkező vagy a működéshez szükséges adatokat és azok közötti kapcsolatot mutatja be. Könnyű belátni, hogy az alkalmazások és adatok minősége nagymértékben befolyásolják a működést és az eredményességet.
• Természetesen az alkalmazásokat valahol futtatni, az adatokat valahol tárolni kell, és a rendszereket össze kell kapcsolni valamivel. Az ezzel kapcsolatos tervek és leírások a technology architecture-ben vagy platform architecture-ben kerülnek kifejtésre. 

Egy ideális világban a fent felsorolt négy terület egymással szinkronban, az elvárások és lehetőségek figyelembevételével valósul meg és fejlődik. Ez lenne az architektúra tervezés legjobb módja. Sajnos ez ritkán valósul meg, mert az aktuális állapot változtatása jellemzően akkor kerül a fókuszba, amikor valami már rosszul működik. Általában új funkciók bevezetése teremt legtöbbször lehetőséget az architektúra tervezés megvalósítására. 

Ilyenkor a megfelelő munkafolyamat tehát a fentiekből logikusan következtetve:  

1. tisztázni kell, melyek a legfontosabb üzleti célok, 
2. milyen meglévő adatok állnak rendelkezésre, 
3. azok között milyen kapcsolatok vannak, 
4. melyek a meglévő alkalmazás környezeti adottságai, 
5. és milyen technológiai stackhez kell illeszteni a rendszert. 

Minél pontosabban meg tudjuk ezeket határozni az ügyféllel egyetértésben , annál jobb végeredményt érhetünk el. 

Az IT megoldás szállítók a gyakorlatban leginkább technológiai elemeket adnak el, vagy fejlesztenek, és viszonylag ritkán foglalkoznak a fenti kérdésekkel. Amennyiben az ügyfél nem eléggé ügyes a fentiek megértésében és menedzselésében, akkor azt a megoldás szállítónak kell kezelnie. Ha egyik fél sem kezeli ezt jól, akkor az eredmény csalódást keltő lesz. 

Az INNObyte-nál arra törekszünk, hogy minél jobb legyen a megértés az üzleti igények kielégítése és a technológiai megvalósítás között. Ahogy Blénessy László, az INNObyte vezérigazgatói tanácsadója fogalmazott (ITT): „Jó fejlesztője minden cégnek lehet, de azt, hogy ezt a két világot hogyan lehet közelíteni, kevesen tudják. Azok lesznek sikeresek a piacon, akik a megrendelői igényeket pontosan felmérik.”